A csipke ...

... eddig eléggé kimaradt az életemből,
... aztán nagyon megirigyeltem a kötős szekció gyönyörű csipkekendőit,
... aztán megnéztem egy-két mintát,
... aztán rájöttem, hogy én még ahhoz "kicsi vagyok",
... aztán találtam horgolt kendőt, és mintát is, szépet, és elhatározásra jutottam a jövőt illetően,
... aztán megint a fonalbolt előtt kellett leparkolnom,
... aztán megint beugrott a kosaramba egy-két gombóc fonalacska,
... aztán elindultunk nyaralni,
... aztán beköszöntött az ősz,
... őszi szinek mindenütt, fonalon, naplementén, hangulaton,
... úgyhogy minden összeállt ahhoz, hogy nekikezdjek!

IMÁDOM!

Ez az elmút két nap krónikája.

Ui.: Gondolom mindenki monitora mást mutat, én sem vagyok elégedett a fotókkal (vidéki szükített technikai lehetőségek), de ezek olyan igazi őszi rozsda-színek.