Kész, ez a párna mehet a Balatonra ...

... és én is már nagyon mennék vele.

Az úgy kezdődött, hogy mivel a granny-hexagon takaróm koncepciója útközben folyamatosan változik, felszabadult egy adag sötétkék pamutfonalam. Aztán úgy folytatódott, hogy március elején influenzás lettem. Itthon nyüglődtem, és abban a hitben ringattam magam, hogy ha egész nap virágokat gyártok, akkor hamarabb meggyógyulok. Ebben a barátnőim is megerősítettek (vagy csak megsajnáltak), úgyhogy nekiláttam, a három virágszínből tényleg nem kellet sok, ennyi maradékot mindíg össze lehet vakarni.

No, idáig megvolnánk ... Meggyógyultam, én elkezdtem dolgozni, a félkész cucc pedig pihenni indult ...

Jövöget a jóidő, már beleszippantottam a balatoni levegőbe, mehetnékem van már nagyon, és mivel ezt a párnát oda szánom, nagy kedvem lett befejezni.

Hamár maradék feldolgozásnak indult, legyen teljesen az. Előkerült Réka ovis festőköténye ... ollót elő ... újrahasznosítás ... Volt még egy kb.20 éves cipzáram is(emlékszem rugdalózóhoz vettem)

Varrás ... varrás ... varrás ... még egy kis horgolás ... ééés kész:

Irány a Balaton, nyárias hétvégénk lesz! (állítólag)

A minta megtalálható a ravelryn, magyarul pedig norico oldalán van egy remekül követhető step by step leírás, köszönet érte.

A tavasz, amikor Te is bringára ülsz

Ez bizony velem is így van!

Így aztán tegnap délután felébresztettük téli álmukból a bringáinkat, kicsit letörölgettük őket, (bár a fékemen is állítani kellene, erősen növeli ugyanis a dolog sportértékét, hogy folyamatosan fog az első fékem), és ellátogattunk a szokásos földnapi tömeg-tekerésre. Kellemes volt a nekünk kereken 20 km tekerés, és az eső előtt 1 perccel haza is érkeztünk.

Mától pedig indult is a munkába bicajozás. Olyan jó napsütésbentekergéssel kezdeni a napot. Büszke vagyok a kollégáimra, ötünk közül hárman bicajjal járunk ilyenkor már.

És, remélem idén is szép bicajtúrák várnak még ránk. Beszámoló majd jön.

Eszi, mint kacsa a nokedlit

Megint Füred, megint kacsaetetés ... csak most nem felejtettem el lefotózni az eledel-autómatát:

Az idő hasonló mint kéthete, az ember kicsit több, a fák kicsit zöldebbek.

Plussz egy szülinapi köszöntés. És ez még mindíg nem az enyém. Hiába, nálunk sűrű az április.

A titok többé már nem titok ...

..., mamusz lett belőle. Szülinaposok felköszöntve, ajándék átadva.

A mintát a Purl bee oldalán találtam, remek, jól követhető leírással együtt. Nagyon megtetszett, így megcsináltam a barátnőim szülinapjára. Remélem egyszer nekem is lesz ilyenem...

A mamusz 6-6 db kis nagyi-kockából készül (I love maradék!), a 11 cm átlójú négyzet a 37-estől a 40-es méretig biztos jó, ezt tapasztalatból mondom. Az összeállítás menetét érdemes a fentebb említett lapról pontosan követni. Én is ott kuksoltam az internet mellett, raktam a négyzeteket egymás után, ahogy a képek mutatták, és a mai napig csodálkozom azon, hogy egyszercsak összeállt szépen a házicipőcske, ... de érteni, még mindíg nem értem.

A próba, 37-40-es tappancsra

Hétvégén pedig a közös csajos szülinapozás ... és a topánkák gazdára találtak:

És köszönjük a tortákat is!

Boldog szülinapot lányok!

Nem tudtam ellenállni ...

... a várakozó fonalak csábításának.

Muszály volt kipróbálnom, hogy milyen is lesz kézzelfogható valójában az, ami a gondolataimban már olyan szépen összeállt.

Ha nagy lesz, egy kucorgó-takaró lesz egy nagyon szép lány(szoba) nagyon szép foteljében.

„Mit csinálsz, mit varrogatsz ott?”

Tegnap volt a költészet napja. Amit kiraktam, nagyon szeretem, de ma rájöttem, hogy többféle aktualitása miatt ezt sem hagyhatom ki:

Innen hoztam

Mit csinálsz, mit varrogatsz ott?

Mit csinálsz, mit varrogatsz ott?
A ruhámat foltozgatod?
Rongyosan is jó az nékem,
Varrj inkább egy zászlót, feleségem!

Sejtek, sejtek én valamit,
A jóisten tudja, hogy mit,
De elég, hogy szól sejtésem,
Varrd meg azt a zászlót, feleségem!

Nem maradhat így sokáig,
Mi hogyan lesz, majd elválik,
Elválik a csatatéren,
Varrd meg azt a zászlót, feleségem!

Drága áru a szabadság,
Nem ingyen, de pénzen adják,
Drága pénzen, piros véren;
Varrd meg azt a zászlót, feleségem!

Ha ilyen szép kéz varrja meg,
A gyozelem belészeret,
S mindig ott lesz közelében;
Varrd meg azt a zászlót, feleségem!

Pest, 1848. január
Petőfi Sándor

Költészet napja 2012

Nekem most ezt jelenti:

Kányádi Sándor: Két nyárfa

Én sem volnék, ha nem volnál,
ha te hozzám nem hajolnál,
te sem volnál, ha nem volnék,
ha én hozzád nem hajolnék.

Osztódom én, osztódol te.
Só vagy az én kenyeremben,
mosoly vagy a bajuszomon,
könny vagyok a két szemedben.

Köt a véred, köt a vérem:
szeretőm vagy és testvérem.
Köt a vérem, köt a véred:
szeretőd vagyok s testvéred.

Szellőm vagy, ki megsimogatsz,
viharom, ki szerteszaggatsz,
szellőd vagyok, ki simogat,
viharod, ki szétszaggatlak.

Ha nem volnék, te sem volnál,
én sem volnék, ha nem volnál.
Vagyunk ketten két szép nyárfa,
s búvunk egymás árnyékába.

És ... énekelve:

Granny puzzle ...

... hogy hány darabos, azt én már nem is tudom.

Február közepén kezdetem neki egy pamuttakarónak. A alap blokkok készítése során sokszor változott a koncepció. Próbálgatás, rakosgatás, rajzolgatás, szinezgetés és számolgatás ... Miből mennyi mi mellé és hány deka (Ft)? Szép lassan összeállt a kép (a fejemben). 105 db blokkocska. 7x6 db granny sguare, pontosabban hexagon (nagyi féle hatszög) és 7+26+30 db hatszögletű spirál. Először kékkel akartam keretezni és összedolgozni a blokkokat, de aztán (fonal vásárlás után) rájöttem, hogy az úgy nagyon sötét lesz oda, ahova szánom, úgyhogy inkább fehér és egy kis orgona lesz a keret.

Megtörtént a pótfonal vásárlás. (A többlet kékből egy párnahuzat lesz.) És innentől már csak horgolni horgolni horgolni kellett. Jó kis blokkok ezek, különösen a spirál nagyon egyszerű, bárhol elő lehetett kapni.

Végülis a napos, ámde hideg, szeles húsvét is sokat dobott a dolgon, így tegnap elkészült a 105-ik hatszögecske is. HURRRÁÁÁÁ!!!!! Már "csak" összeállítani kell ...



Elégedett láblógatás 105 db hexagon mellett

...gondoltam én.

És ekkor jött a kirakósdi:

Ajaj! Ez így nem lesz jó! Nem tetszik, konkrétan nagyon nem tetszik. Pont a lényeg nem rajzolódik, a hétféle nagyihatszög mintája.

Megkezdődött tehát a tilitoli a rendelkezésre álló készletből:

És végül összeállt az ÚJ koncepció:

Ez tetszik, de a lényeg rögtön látszik is: Jó sok kis puzzle-darab hiányzik még a képhez.

Ha jól számoltam (bár teljesen bele vagyok már zavarodva), fehérből 23, lilából 9 hexagon hibádzik még. Igazán pedig úgy lenne szép, ha körbe venné még egy lila keret, ami újabb 44 db spirál, de lehet, hogy ott majd csalok egy kicsit.

Szóval, jöhet a számolgatás, a pót-pótfonal vásárlás, és a horgolás horgolás horgolás.

Sebaj, messze van még a nyár!

Volt is - lesz is párnák

A történet VOLT része még karácsonyra nyúlik vissza. A karácsony a "vészesen közelítő ünnepek" körébe tartozik. No, nem most, hanem úgy október elejétől folyamatosan, és pillanatok alatt eljut abba az állapotba, hogy "te jó ég, két hét múlva karácsony, és még nincs kész semmi". Ilyenkor a gyors, mentő ötletek kellenek. Nekem ez legutóbb, a már bemutatott első horgolt takaróm volt. Ez akkor még messze nem volt kész, viszont ott sorakozott egy nagy dobozban 50-60 horgolt blokk. Némi termo-anyag, zippzár, néhány kis IKEA párnácska a szuperolcsó kategóriából, egy hosszúra nyúlt este, és már kész is 4 barátnőmnek az egyenajándék, ami a különböző színek miatt mégis egyénre szabott lett. Úgy tűnt örültek neki.

Február elejére aztán elkészült a takaró is. Oda került a kanapéra. Szépen körbe fotóztam, szereti, dícséri mindenki, büszke is vagyok rá.

Igenám, de nincsenek hozzá párnák!

...Némi termo-anyag, zippzár, néhány kis IKEA párnácska a szuperolcsó kategóriából ...

éééés LESZ! Majd megmutatom.

Húsvétoló

Minden valamire való kreatív blog közzé tesz egy (2-3-4-5) húsvéti posztot.

Csakhogy én nem horgoltam, nem kötöttem, nem varrtam, mégcsak nem is rajzoltam se nyulat, se csibét, se hímestojást. Nem díszítettem fel a lakást, mégcsak locsolók sem jöttek a házhoz. Pedig van két eladósorban lévő lányunk, de az egyik már nem is él velünk, épp csak beugrott, a másik meg többnyire inkább elment itthonról. Én meg szivesebben hervadozom a vendégjárás helyett.



Ezt a képet Réka lányom tmblr-jéről hoztam



Kicsit zavarban is vagyok én ezzel a húsvéttal. Szeretem én az ünnepeket, de míg a karácsonynak nagyonis, a húsvétnak nálunk valahogy nem alakultak ki a szokásai. Meg van ennek az oka. Ha jobban belegondolok, én néhány ritka kívételtől eltekintve, soha nem is töltöttem otthon ezt az ünnepet. Gyerek koromban, pláne, ha a tavaszi szünettel is összekapcsolódott, rohantunk le végre a Balatonra, vagy fel a Börzsönybe, a szüleim pedig akkor is ezt tették, amikor mi már kirepültünk. Amikor Réka kicsi volt, jópár évig mindíg ilyenkor voltak azok a csodálatos művészettörténeti barangolások ... bárcsak lennének még... Később pedig húsvétkor kezdődött a biciklis túraszezon egy-egy maszív négynapos túrával. Péntek reggel elindultunk, hétfő este hazaértünk. Minek takarítani, sütni, főzni. Gyerek a nagyszülőknél, a legjobb helyen. A végére mindenki tele élménnyel.
Két éve húsvétkor még síeltünk, a tavalyi húsvét pedig a döbbeneté volt, mert elvesztettük azt, akit nagyon szerettünk, senkinek nem volt kedve nyuszilkodni.

Idén viszont valahogy itthon rekedtünk.

Azért is, mert a meteorológusok is jól becsaptak a borzalmas időt jósló jelentéseikkel.

Főztünk persze sonkát (Istenit a Gyulai Kolbász és Sódar Fesztiválról), volt babsali, tojás, sütöttem is kicsit, meglátogattuk Aput, tojt csokit a nyúl, de alapjában véve egy nagyot pihentünk. Az ijesztgetések ellenére én tetemes időt a nem túl nagy teraszunkon töltöttem, keresve egy napos ám szélvédett sarkot, és persze HORGOLTAM.

Remélem mindenkinek úgy telt ez a pár nap, ahogy szerette volna.

Utólag is BOLDOG ÜNNEPEKET!