Beteg lettem ...

... ha neadj' Isten valaki aggódna értem, gyorsan leszögezem, nem kell.

Csak valami vírus. Csak??? Utálom!!! Több mint egy hete itthon nyűglődöm. Vörös az orrom, folyik a szemem, kaktuszt nyeltem. Nincs rajtam olyan nyílás, amin legalább úgy nagyjából simán jönne befele az oxigén.

A kedvesem szerint is súlyos a helyzet, mert két napig ... kettő ... kettő napig egyáltalán nem horgoltam. Rá se tudtam nézni a horgolótűre ... Na, ehhez mit szóltok? ... Csak ültem a kanapén, és egész nap megalázóan borzasztó műsorokat bámultam a TV-ben. Azóta javult a helyzet ... már horgolok ... a levegővétel is menni fog majd egyszer ... remélem ...

Az egyhetes pizsama-party eredménye:

Napfelkelte ...

... ma reggel.

Egy gyönyörű tavaszi reggelen, erdőilattal és leírhatatlan madár csicsergéssel.

És végtelen nyugalommal ...

Molly kutya kabátkája

Minden szempontból elúsztam ezzel a bejegyzéssel...

• Először is mindjárt itt a tavasz ... sőt ... Szóval alaposan megyünk ki a kutyakabát szezonból ... Hál'Istennek ...

• Másrészt pedig, ezt a kabátkát már két éve készítettem. Azóta nem tudtam összehozni egy nyamvadt bejegyzést róla (mondjuk legalább télidőben) ... de, most a hónap elején megígértem ... remélem hasznos lesz valakinek.

Ezzel a szöveggel tettem akkor közzé ...

"2012. január 31. 

Kutya hideg lett! De, nálunk a vendég kutyáknak is arany élete van. A szakember (kutyakozmetikus barátnőm) azt mondta, hogy kell kabát, úgyhogy lett kabát. Aggódó pótgazdi (én) nekiugrott, és a következő séta már termobéléses, virágos, meleg kabátkában abszolválódott. Lehet, hogy kicsit kezdek nagymamásodni?"

... ezt a fényképet:

Az alap instrukciók a következők voltak: "főleg a pociját takarja, mert onnan jön a hideg, ott kevesebb a szőr, és ott vannak a mindenféle szervei".

Én sem akartam túllihegni, de Zsuzsi mondta, hogy ilyen hidegben azért kell. És lett. (Akkor súlyos mínuszok voltak.)

A szabásminta úgy készült, hogy magam elé vettem a kutyát és alaposan megnézegettem ... kicsit furcsállta is ...

Aztán megrajzoltam az elképzelésem, és jó nagy ráhagyással kivágtam. Majd fogtam a kutyát és rápróbáltam a skiccpausz mintát ... na ezt már nagyon furcsállta ...

Igazgatások, korrigálások után ez a minta született:

A minta mérete persze függ a kutyus méretétől.
A felnőtt westy típus mérete leleshető a cm osztású vágólapomról.

Kiszabtam a rucit pamutvászonból, vatelinból és termovelúrból. Összevarrtam a három réteget, és körbeszegtem ferdepánttal. A nyakára és a pocijára próba után felvarrtam a tépőzárakat. A próbánál derült ki, hogy a popsijánál kell egy szűkítő, hogy csini legyen, így én ezt utólag készítettem el, de a következőnél már a rétegeket beszűkítem, úgy szebb lesz.

Két év alatt jól bírta a kis cucc a strapát, csak a tépőzár kopott ki nagyon. Úgyhogy idén kicseréltem a pociján a tépőzárat, és a tépőzár alá fogva felvarrtam három kis gombolófület kalapgumiból, és három gombot. Így biztosabb a záródás. A nyakát inkább összevarrtam, így praktikusabb, simán átdugja rajta a buksiját.

Hát ennyi... És a hétvégén megint nálunk vendégeskedik a kisasszony... de remélem akkor már nem is lesz szükség kabátra ... neki legalábbis ...

Instagram

Egy kép az instagramomról:

Hát igen ... haladni kell a korral ... úgyhogy csináltam magamnak egy instagram profilt ... bár még nem sikerült rájönnöm, hogy 16 év fölött és 110% exhibicionizmus alatt ez mire jó ...
Mindegy ... haladni kell a korral ...

Ötlet és minta Annástól. Köszi!

Eszter is ...

... kapott egy zsepitartót a szülinapjára.

Itt és itt mutattam már ilyet, és OK, ígérem a többit most már nem mutatom. :-)

Mit is rejtettek azok a kis csomagok ...

... amiket a barátnőimnek készítettem karácsonyra? Most megmutatom.

Azért csak most, mert nemrég sikerült csak átadni őket. Pontosabban nem is átadtam, hanem ők választották maguknak. A négy csomagban ugyanis ugyanaz volt, csak nem ugyanolyan.

Szeretem az ilyenféle ajándékozást, és bár most nem láthatták, hogy mit is választanak, valahogy mégis mindig jól rendezi a sors vagy a szerencse a dolgot.

Négy ajándék ...

... és még ami benne lapul

Volt tehát négy bőr "akármitartó" állatka, amit nem én készítettem ...

... négy horgolt golyóbis kulcstartó, aminek a készítését már leírtam a nyáron  (itt) ...

... és a horgolt, köves karkötők. Ami szerintem egy gyorsan elkészíthető, nagyon jó kis ajándék, csajoknak.

12-es horgolócérnára először is felfűzök 35-40 db kis kifúrt követ. Én ezeket speciel a Rákóczi téri csarnokban vettem tényleg nagyon olcsón, még vagy egy éve, amikor egyszer csak szembe jött velem, de láttam már hobby-boltban is ilyesmit, meg ásványbörzéken. Jáde, malachit és topáz kövek. Kikerestem az internetről az (állítólagos) hatásukat, és kis papíron bele raktam azt is a csomagba. Jó játék volt felolvasni az ajándék mustra közben. Szóval, amikor a gombócon vannak a kövek 1,5-es horgolótűvel elkezdek láncszemsort készíteni, úgy hogy 2-3 cm-ként odahúzok a tűhöz egy kövecskét és úgy készítek egy láncszemet, hogy a kő előtt vezetem a szálat. Ha elfogyott az összes kő, befejezem a láncsort ás a két végén megmaradó szálakat jó erősen összekötöm. Ha nagyon csúszós a fonal, akkor egy pötty ragasztóval biztosítom, hogy szét ne csússzon. Kész is. Természetesen bármilyen hosszúságban készíthető, és lehet használni gyöngyöket is. Nekem a nagyobb méretű kásagyöngy is nagyon bevált. Ilyen egyszerű, és nagyon látványos.

Készült egy ötödik karkötő is. Azt magamnak csináltam a megmaradt (kisebb, vagy kicsit hibás) kövekből, így képletesen magamnál tudhatom mindig a barátnőimet.

Együtt a barátnők:

Jaj, olyan jó volt ez a mostani karácsony! Az igazi is, és az utó-utó-utó karácsonyok boldogságos összejövetelei is.

Már takaró...

... és egyáltalán nem sál.

Bár igazából leginkább úgy szeretem használni, hogy jól magam köré tekerem, a vállamra borítom ezt a fini puha, meleg, keskeny (vagy rövid) gyapjútakarót.

Elkészült az ágyvég takaróm, amiről már írtam.

A mérete végülis 180x70 cm lett, jól lehetett haladni a 8-as horgolótűvel, a szálvégekkel pedig nem bajlódtam, hanem összekötöttem őket rojtnak.

A horgolásminta:

Boldog szülinapot Zsuzsi!

A nagy rajzos mintája itt található.

A kicsiké itt, azzal a változtatással, hogy az utolsó körben a szirmok úgy készülnek, hogy: 3 egyráhajtásos pálca, 3 láncszem, 3 egyráhajtásos pálca.

És persze blokkolás, enyhe keményítés.

Fonal: Catania

Tű: 2,5

Évinek, a megható pillanatokra

... készítettem egy zsepitartót, az első önálló kiállítása megnyitója okán.

Tél van, nincsenek fények, bajlódom a fotózással, úgyhogy a fényképezőgépem besegített egy kicsit, és önállósította magát. Ezt készítette a tudtom nélkül:

Gyönyörű quiltek, izgalmas technikák, jó sok érdeklődő, régi ismerősök és az egész közepén az én könnyek közt mosolygó, tündéri barátném: Kacsukévi

Fotók Andi bejegyzésében

Gratulálok, Évi!

És azért megmutatom a zsepitartót is, amit Annástól lestem el, és csináltam már magamnak is, és nyúzom majd' egy éve, és bírja, és tegnap csináltam még egyet ajándékba, szeretettel:

Harap utca 3 alatt megnyílott a kutyatár ...

Kutyás hetünk van.

Rita síelni ment, úgyhogy az ő Molly-kutyája péntek óta megint nálunk vendégeskedik egy bő hetet. Már nagyon vártam. Szeretem, hogy itt sertepertél körülöttünk, és nagyon hiányzott már a naponta többszöri "muszáj"-séta is. Még szerencse, hogy a gazdija évente két-háromszor szívesen elutazik.

De aztán...  Szombaton útra keltünk - igen, volt ónos eső is, meg hófúvás is, meg napsütés is - és meg sem álltunk Szeged-Kiskundorozsma széléig... Na jó, megálltunk ... és meg is fordultunk... mert kicsit eltévedtünk ... de aztán siettünk, mert ott várt ránk a Tappancs tanyán Szója. Na, jó ... ő nem tudta, hogy vár ránk ... pedig Rékáék már hetek óta várták, hogy magukhoz öleljék a pici kölyküket ... és ahogy magukhoz ölelték, el is dőlt minden ... Úgy fészkelt be a karjukba a kis vacak, mintha három hónappal ezelőtt egyenesen oda született volna. Pedig nem...

Szerelemgyerek a kis drága, így (bár nem így kéne történnie) a szoptatási időszak eltelte után négy kis testvérével együtt ennek, az egyébként nagyon korrekt állatvédő alapítványnak a telepére került. Ott figyelmesen, szeretettel bánnak velük, karanténba teszik a kicsiket, és végig viszik az oltási programjukat. Egészséges, tiszta kis kutyusokat adnak ki az új gazdiknak. A hazautunkra már a nap is kisütött, a pici meg mindent jól viselt.

Azóta pedig szorgosan tanulgatja a pestikutya lét (öt és feledik emelet) csínját-binját ... icipici lépésekben persze...

Szója (ezt a nevet már Rékáék adták neki, és mintha már picit hallgatna is rá) három hónapos, kislány, gyönyörű kis kooprodukciós kutyus. Felmenői között van tacsi, foxi és beagle is. Szerintem mindegyikből a legjobbat hozta. Fekete, fehér kis mamuszokkal, mellénykével, és az ide-oda csapkodó farka végén is van egy kis "ledlámpa".

Üdv a családban!

A boldog gazdik, még a menhelyen

És... Mivel így most egymástól 10 perc sétára lakik a két kutyi, jól össze is ismertettük egymással az "unokatesókat". Háááát... Molly először teljes izgalomban volt ... No, nem a kis kölök érdekelte, hanem az, hogy Réka milyen alapon foglalkozik mással, és nem csak ővele. A kicsi érdeklődött volna, de ő nagyon pici, még az amúgy elég földszintes Mollyhoz képest is. Szóval volt dogunk, de mára,  úgy látom Molly elfogadta, hogy ez a kis izé is a családhoz tartozik, és attól még őt mindenki ugyanúgy szereti. No anyai ösztönei azért nem nagyon vannak, kb. átnéz rajta, inkább a kicsi kezdeményezi a barátkozást. 

Szóval aranyosak, jó kis kutyás hetünk van...

Szója és Molly (és Réka és Laci)

Hideg van, földszintesek a kutyák, a pici pici és rövid szőrű is (remeg mint a nyárfalevél), úgyhogy bár nem csinálunk nagy ügyet a dologból, azért egy kis kutyakabát jár mindkettőnek. Mollyét még két éve varrtam, amikor ránk tört a zimankó pont az ittlétekor (idén pedig felújítottam egy kicsit), a pirinyó Szójának pedig vasárnap gyorsan horgoltam egy jó kis meleg pulcsit. No, legközelebb majd mutatom részletesen ezeket is.

Lendületben

A pulcsi