2012. szeptember 28.

Berlin és a japán virágok



  • Berlin szépnek nem szép, de nagyon érdekes város.
  • Eddig egyszer jártam Berlinben, 1989 augusztusában. Pár hét múlva megnyíltak a határok, pár hónap múlva leomlott a berlini fal. Akkor két városban jártam, Keletberlinben, és pár órára Nyugatberlinben. Most egy városban, egy fantasztikusan kontrasztos városban voltam.
  • Rengeteg az építkezés, rengeteg az új, a modern, minden a jövőbe néz, mégis minden a múltról szól.
  • Akik lakják, akik szeretik, azt mondják nagyon élhető város. És én, egy hét tapasztalattal, ezt el is hiszem.
  • Sokan lakják, mégsem zsúfolt. Kényelmes és ráérős.
  • Berlin bicajos város, és ezt én például nagyon irígylem. Nem attól bicajos város, hogy rengeteg bicajút/sáv van (mert van), hanem attól, hogy ahol nincs, ott is teljesen természetes, hogy a kerékpárosok is egyenrangú, közlekedő emberek, nem valami renittens csodabogarak. Dugóban, metróban, járdán, parkolóban, mindenütt.
  • Berlinben 122 ezer köztéri lámpa van. Ebből 44 ezer gázlámpa.
  • Jó volt Apuval tölteni, pontosabban átbeszélgetni egy egész hetet, és nagyon izgalmas volt 1000 km-re az otthontól randizni az óra alatt azzal, akivel (nagy boldogságomra) amúgy megosztom a mindennapjaimat.



Az a bizonyos viágóra - A város tetején




Charlottenburg - Egy a 44 ezerből - Makkszezoni habzsolás 


A helyzet az, hogy a fenti pontok mindegyikéről minimum tíz oldalt tudnék még értekezni ... amit most nem teszek ... Élje csak meg mindenki maga a saját történeteit ...

Apuval a Reistag-kupolában - Két kis hangya az utolsó képen


 



2012. augusztus 19.

Csíkos lett ...

... hát ez itt a probléma.


Annyira tetszik a fonal. Azok a szép őszi szinek, változatos hosszú átmenetekkel. És gyapjú, és puha, és olyan szépen fénylik...
És a minta is szép, könnyü is mutatós is. Mások is olyan szépeket készítettek vele...
Úgy gondoltam, valamiért, hogy olyan lesz a kendőm, mint egy októberi domboldal ... Jópofán foltos, ezekből a mindenféle rozsda-szinekből...


... de nem olyan lett. Hanem csíkos ... kissé retró ... szóval nem októberi domboldal. Ezek a csíkok teljesen szétlökték a mintát.


Ahogy készült, egyre többet sandítottam a dobozban várakozó lila virágos stólám felé, egyre többször gondoltam, hogy "ejnye, inkább fordítva kellett volna". A lilából a kendő, az ősziből a virágok. El is kezdtem lebontani a kendőt, de fél sor után rájöttem, hogy ezt a fonalat én nem fogom visszabontani ... képtelenség ... szakad, málik ... kicsit több munka, mint meghorgolni. A virágokat meg eleve nem is akartam visszabontani, 32 db van már, meg tele lenne minden csomóval, meg az tetszik is.
És akkor bekattant a megoldás!!!



Megújult lendülettel és lelekesedéssel folytattam ... volna ... ha, nem fogyott volna el a fonalam is. :)
Jó ... az mindig elfogy ... az orvosolható!

2012. augusztus 12.

A csipke ...

... eddig eléggé kimaradt az életemből,
... aztán nagyon megirigyeltem a kötős szekció gyönyörű csipkekendőit,
... aztán megnéztem egy-két mintát,
... aztán rájöttem, hogy én még ahhoz "kicsi vagyok",
... aztán találtam horgolt kendőt, és mintát is, szépet, és elhatározásra jutottam a jövőt illetően,
... aztán megint a fonalbolt előtt kellett leparkolnom,
... aztán megint beugrott a kosaramba egy-két gombóc fonalacska,
... aztán elindultunk nyaralni,
... aztán beköszöntött az ősz,
... őszi szinek mindenütt, fonalon, naplementén, hangulaton,
... úgyhogy minden összeállt ahhoz, hogy nekikezdjek!



IMÁDOM!





Ez az elmút két nap krónikája.

Ui.: Gondolom mindenki monitora mást mutat, én sem vagyok elégedett a fotókkal (vidéki szükített technikai lehetőségek), de ezek olyan igazi őszi rozsda-színek.

2012. augusztus 7.

Színjáték

Csomagot kaptam!


Az egyszerűség kedvéért az irodába címezve ...


... úgyhogy "kénytelen voltam" ott nekiállni ... játszani a szinekkel ...




...És még mennyi variáció van ...


Tűre fel!

2012. augusztus 3.

A szálak eldolgozása ...

...sohasem tartozott a kedvenceim közé. Se varrásban, se az egyébb kézmunka technikáknál. Mindigis egyfajta fölösleges szivatásnak éreztem, és még a "mindjártkész!" érzés sem tud ezen általában átlendíteni.

... de, ezeket a kis kupacokat mindig roppant izgalmasnak és jópofának látom.


Sokszor gondolkoztam már azon, hogy mit lehetne ezekkel kezdeni.


Most rájöttem, hogy mit csinálhatok velük! ...
...
LEFOTÓZOM!

Ui: Mostmár tényleg mindjárt kész Réka kucorgó-takarója

2012. augusztus 1.

Rózsák háborúja

... Na jó, nem háború, csak verseny.
... Na jó, nem verseny, csak egy sorrend.
... Na jó, nem sorrend, csak el kellene dönteni azt hogy melyik legyen ... a nyertes ...



Horgoltam egy sapkalapot - ez is több fordulós történet - és mivel elég kis dilisre sikeredett, hogy akkor már teljesen dilis legyen, kívánkozik rá egy rózsa (meg levélkék is talán) - szerintem.

Olyat viszont én még nem csináltam ... Elő tehát a szakirodalommal, és persze az internettel!

1. Az első egy picike feltekerős rózsa ...
... Lucy blogján találtam (mint már annyi mindent) remek képes leírással. Nála minden olyan egyszerű ..., no azért a picike virág összevarrásával kínlódtam egy kicsit, de ő is azt írja, hogy az első darabnál ez így normális ... hát jó, ha ő mondja ...

Édes, de ez most nekem túl pici

2. Hasonló, de jó nagy ...
... rózsát találtam Kriszti horgolóiskolájában. Remek leírás képekkel ... és MAGYARUL!
Tök egyértelmű volt, és már a varrásba is belejöttem.

Esélyes versenyző

3. Elő a gyönyörű könyveimmel, elvégre nem csak simogatni, nézegetni vettem őket
... megint egy tekergetős, két színnel ... az tetszett ... de a minta először olyan furcsának hatott ... nem tekeredett magától, féltem, hogy túl bumszli lesz ... őszintén szólva, túl egyszerűnek tűnt, tartottam tőle, hogy "olcsó húsnak híg a leve".

Lehet, hogy ő lesz a befutó?

 4. Továbblapozgatva a könyvet, találtam egy őszirózsát ...
... hát, az is rózsa ... kipróbáltam.

Mi lenne, ha több virág lenne azon a kalapon?

A levélkékkel vacakoltam egy kicsit. Az alapséma ez, egy másik könyvemből, de a levél hosszát és formáját lehet igazgatni igény szerint a láncszemsor hosszával, illetve az egyre növekvő méretű pálcák számával, variációival. A legnagyobb méretű levélnél pedig készült még egy kör rövid, és egyráhajtásos pálcával.



Lám, most már nekem is vannak virágaim ... én csináltam őket ... megint bővült a repertoár ... HURRÁ!












Lesz eredményhirdetés is ... majd megmutatom azt a dilis kis kalapot ... ha végre elkészül ...



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...