2016. november 29.

Hideg - sál, sapka!

Elmúlt az őszi tavasz, kell a sál meg a sapka. Ez van. Ha már a hordását nem szeretjük (én már egyre inkább csak a sortokat és a kinyúlt pólókat tudom szeretni... na jó, meg a horgolt kendőket), legalább  a szemünknek szerezzen örömet (meg a fázós fülünknek)!


Ezt a nyaktekerencet, és a hozzá való sapkát pontosan egy éve vittem a kicsi lányomnak (25) az üveghegyen is túlra, hogy ne fázzon meg, hamár amúgy úgy próbálgatja az élet.


Hja kérem, ha az ember lánya (azaz én, ne szépítsük) annyira lusta, hogy ebben az évben 6 posztocskát, az előzőben meg nullát képes iderakni, akkor van téma bőven... Pl. kapott idén is egy fincsi nyakba rakóst, e hónapban (Réka-nap november 10.), majdnem ugyanoda. Ha kapok róla képeket tőle, én meg kapok szárnyakat (ihletet/időt), akkor még idén megmutatom azt is.

No de vissza erre. A nyakmelegítő mintáját Annás kertjében találtam (és nem is az első volt, amit csináltam), azt tovább gondolva a sapkát pedig én találtam ki hozzá.


A sapka úgy készült, hogy a megfelelő méretű patentrész horgolása után csináltam néhány kört a sál csillagos/virágos alapmintájával, úgy gondolom formán mennyiségben. Aztán lecseréltem a három ráhajtásos pálcákat két ráhajtásosokra és úgy horgoltam tovább, aztán a két ráhajtásost egy ráhajtásosra, úgy is horgoltam egy kicsit, aztán végül már csak rövid pálcákkal dolgoztam.
Végül a maradékot összehúztam, és jó erősen elvarrtam a szálat. A tetejébe meg egy borzas pom-pom is került. A mintából adódóan elég szellős, de Réka szerint azért jó meleg, és a patentrész vastagságából adódóan finoman melegíti a fülét.


Horgolótű: 5

A fotókat Bankó Roland készítette, akinek munkáit itt is jó szívvel reklámozom.



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...