2013. augusztus 27.

Tű a szénakazalban

Már "csak" a szálak elvarrása van hátra ...


Nagyon-nem-szeretem feladat ... pedig nem is olyan vészes. Nem is tudom miért állok mindig olyan nehezen neki ... Ez a takaró is már hónapok óta kész van amúgy, "csak" a szálak várták, hogy kezdjek már velük valamit ... Rendben, mondjuk 40 fokban normális ember nem kap az ölébe egy 210 x 150 centis, vastag gyapjútakarót szöszmötölni ... meg Rékának is mondtam, hogy csak akkor viszem a cuccot, ha csacsog-ragyog az új lakás ....... Az meg most már ha nem is ragyog, de azért már csacsog .... Úgyhogy most már tényleg csak pár öltögetés .... aztán repülhet az én pici lányom ágyikójára ......... Júj de jó lesz! ....... Majd fotózom! ............ Majd (...)


Az elviselhetőség megteremtésében azért az eszközöknek is szerepe van, főleg a vastag fonalaknál. Rossz méretű tű és az állandóan szétszakadó tűbefűzők (én jobb híján van, hogy cérnát használok, na az rémes) rendesen megkeserítik ezt az amúgy is már olyan felesleges macerának tűnő munkát.

A tű ez, a befűző pedig ilyesmi, szintén onnan, de most pont nem találom a kínálatban.

Itt látható egyben az elkészült takaró, de a blogban majd inkább akkor mutatom, ha a rendeltetési helyére került.

Előzmény pedig itt.

A fonal meg ez.



2013. augusztus 8.

Kék

Vannak emberek, akik imádják a kék színt. Ezek tipikus, jól megkülönböztethető emberek. Olyanok mint a többiek, tényleg, teljesen normálisak, mégis a kupacból mindig a kéket választják ki. Én is ismerek több ilyet, hogy mást ne mondjak, ilyen volt az én drága anyukám is.


Ürülőben az ajándékos dobozom, ...no meg itt van ez a jó kis minta Annástól, ...nagyon rákaptam, ...meg a szürke fonalamból is pont ennyi maradt még, ...meg ezek a jó kis kékek ......... Szóval nekiálltam.


Már tudom is, hogy ki kapja és mikor.
Nem, nem marad el a meglepetés, merthogy mint írtam többen is vannak a szóba jöhető kékimádók. De, azért szomorkodni se kell, előbb-utóbb mindegyikük megkapja a maga kék-adagját!

Ui: Előzmény itt.
Ui2: Utóhang meg itt.

2013. augusztus 6.

Nyáriruha tuning

Mindig is szerettem ezt a nyári ruhám, pedig már nem mai darab. Kellemes anyag (pamut-len), jó fazon ... Az egyik kedvenc márkám nyár végi kiárusításán lőttem, kihagyhatatlan áron ... Egy valami apróság viszont mindig bökte a szemem, ... egy apró részletmegoldás ... Majdnem vissza is raktam a kosaramból azon a nyár végi délutánon ... aztán azt mondtam, hogy "ugyanmár, hazamegyek és letépem" ... Aztán elmúlt pár év ... Jött már velem mindenfelé szép nyarakon ... és most jött el az ő ideje, ... hogy megszépüljön.


Az, hogy a dekoltázson japán virág lesz, triviális volt, de azért tudtam, hogy kell oda valami kisebb is mellé:


No, itt ez a zavaró részlet. Miért varrnak egy rongydarabot egy nyári ruha aljára? Tudom, olyan kis natúr ... de utálatos vasalni, márpedig ha nincs frissen vasalva leficcen a felső része, gyűrődik szanaszét ... akkor meg olyan rendezetlen ... szóval nem jó. Ezen a mintán hezitáltam egy kicsit ... aztán úgy gondoltam, hogy sok ez ide ... meg a munka is sok vele ...

Azért itt a minta, annak aki ezt szeretné

... Tehát maradtam a jól bevált, ámde megunhatatlan japán virágnál:

Itt a japán virág mintája ...
...azoknak akik nem tudják ezt még álmukból is felébredve  :)

Használatban, régen és most (az öregedési faktort kéretik kiiktatni):

2009 - Dubrovnik

2013 - Rodosz

Fonal: Alize Miss
Tű: 2-es


 

2013. augusztus 3.

Éljen az ifjú pár!

Korunkbeli fiatalok esküvőjére voltunk hivatalosak. A szertartásról sajnos lemaradtunk... A sürgősségi osztályon eltöltött bő félnap alatt (nem, nem minősítek...) viszont elkészült ez az apró nászajándék/stafírung kiegészítés, rengeteg kaparós sorsjegy mellé:


A mintát Annás gyönyörű blogján találtam, itt. Köszönet érte, nagyon megkedveltem, a napokban készült belőle még több is ... majd mutatom.
Én a maradék Catania fonalaimat ritkítottam hozzá, és 2,5-ös horgolótűt használtam, direkt hogy egy kicsit masszívabb legyen a tartása.


A másnapi buli/lagzi pedig igazán jó mulatság volt!

Sok boldogságot Mari és András!

2013. augusztus 2.

Lilla

Pamut, puha, kellemesen fáradt színekkel, kicsit rusztikus ... megszerettem ... nagyon ... az új munkám szórakozásom fonalát. Lillát.


Az interneten kerestem pamut fonalat, ami vékony, de nem cérna szerű. Aztán elbattyogtam a kedvenc fonalboltomba, és a színei rabul ejtettek ... Aztán szembesültem azzal, hogy bizony ez nincs agyon sodorva, tehát nem könnyű horgolni ... Aztán megtapasztaltam, hogy bizony, ahány szín annyiféle minőség ...

... Szóval nem igazán tudtam, hogy szeretem-e én ezt ... De, most már tudom ... Imádom!


Hamar megszoktam a horgolását, és a mintám is olyan, hogy tudom vinni mindenhova. Járt a déltengeri viharban, homokos strandon, repülőn, jóga stúdióban, rendelőintézetben, önkormányzatnál, a NAV-ban, buszon, autóutazáson, kicsit hétvégézett a Balatonnál ... pedig még sehol sem tartok vele ...

És azért az árát is megemlíteném: nincs 300,-Ft egy gombóc ...


... Naaa???? ...

Ui: Jön majd a minta is ... ha majd egyszer leülök, és megrajzolom ... de, ígérem, jön majd.   :)

Ui. II: Most nézem, hogy ez a 100. bejegyzésem. HURRÁ! Ki gondolta volna ...

Elkészült a mintarajz! Itt megnézheted.



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...