2013. november 25.

Virágos kézmelegítő

Ma reggel kinéztem az ablakon. A mindeddig gyönyörűen virágzó balkon-virágaim megtépázva, a metsző szélben apró hópihék kavarogtak, föl-le-össze-vissza. Nem éppen a romantikus "ó, itt az első hó" érzet kerített hatalmába. Sokkal inkább a "Ma fázni fogok ... és egyáltalán hol van az én téli kabátom..." gondolatok cikáztak az agyamban. Itt a tél. És az nem egy zsúfolt városba való évszak.

Most már tényleg szükség van a kézmelegítőre, amit még októberben horgoltam. Íme, mutatom:




Lerajzoltam a mintát. Én igazából csak a rajzból értek, remélem másnak is egyértelmű:


Maradék fonalak pont jók. Én körbe-körbe horgoltam, de lehet lapban is, aztán összevarrni az oldalát. Az én fonalaimból 16 buborék adott ki egy kört. A hossza tetszés szerinti, az ujjanyilás fölött pedig még három buboréksor kell, tehát hat sor, plusz egy lezáró félpálca sor. A virág sorokat csak úgy gondolom formán, kedvemre szórtam el rajta, direkt nem szimmetrikusan.

Fonal: ez + némi maradék a virágoknak
Horgolótű: 4,5





2013. november 21.

"Keksz"

Indul lassan a karácsony-környéki ajándék gyártás...
Apró kedvesség kategóriában a poháralátét (ami nálunk keksz névre hallgat egy régi, elég idióta vicc nyomán) verhetetlen. Személyre lehet szabni a színekkel, formákkal, hangulatokkal.

Este, jóga után, egy bögre forró tea és kellemes zene mellett elkészítve, reggel a bágyadt novemberi napsütésben lefotózva...



Ezek a minták most a "A horgolás iskolája - az első 20 remekmű" című csodaszép könyvből valók. A könyv csodaszép, a mintáival nem mindig vagyok kibékülve, de én úgyis mindig átalakítok minden mintát egy kicsit, az én kezem és horgolótűm alá. Jó kis színjáték Catania fonalmaradékokból.

2013. november 15.

Vállmelegítő ...

... megint csak a maradékfeldolgozás jegyében.

Bár be kell lássam, ez azért a maradékfeldolgozási fogadalmam kissé ki-be forgatott értelmezése.

Történt ugyanis, hogy pont egy éve horgoltam egy nyakmelegítőt Rékának, és küldtem neki sűrű erdő közepébe, sütivel, csokival pakkba csomagolva, meglepetésül, hogy meg ne fázzon ott vidéken a hideg őszi szélben, és hogy örüljön a kis lelke. Örült is neki, hordta, hol a nyakán, hol pedig hajpántként, mert elég nagy haja van neki. Egy gombóc viszont kevés lett mégis, úgyhogy elballagtam kedvenc kis boltomba pótfonalér. De ha már elmentem oda messzire, a város túlvégére, biztos ami biztos, két gombócot vettem. Szóval, maradt kicsit több mint egy gombócom, és bár a nyakmelegítő ugye elvándorolt itthonról, gyönyörű színe itt ingerelt a megmaradt gombóc formájában. Januárban vettem egy szép könyvet, bele is szerettem egy vállmelegítőbe, ebbe. Tervezgettem, tervezgettem, és azt számolgattam, hogy szükségem lesz még két gombócra. Aztán most ősszel hipp-hopp elkészítettem, nem nagy ügy, haladós munka nagyon. Jó vállra, nyakra, szeretem. Réka is kacsingatott felé, de ezt csak a fotó erejéig kapta meg.


A vállmelegítő Réka vállán:



... és nyakán:


Nyakmelegítő, nyakon/hajon:


A slusszpoén az, hogy miután elkészült, akkor vettem észre, hogy a nagy tervezgetésben kétszer vettem meg a szükséges plusz két gombócot ... Tehát, most megint van két érintetlen gombócom ... Így spórolok én a fonallal ... Menthetetlen vagyok ... :)

Mérlegen:


Fonal: ez és innen
Vállmelegítő ebből a szép könyvből.
A nyakmelegítő mintája az úgynevezett árkád minta.

2013. november 9.

Kicsi "B" ...

... még pocaklakó.




... és még nekem is kell böködnöm egy kicsit, hogy kész legyek.

A mintát Annás tervei alapján alakítottam át egy picit az én horgolótűm alá.
Horgolt betük: itt
Fonal: Catania - pamut (sajnos kicsit nehéz összeszedni a színeket, de maradék feldolgozásra kiválóan alkalmas ez a kis baby-takaró)
Tű: 4

2013. november 6.

Októberem

Nagyon nem akaródzott nekem ez az idei október... Én meleg párti vagyok... Nem hőség párti, hanem meleg párti. Így a tikkasztó nyár után szerintem joggal vártam egy jó kis nyárias szeptembert ... Hát nem kaptam ... Nem volt rémes az idő, na de azok a szeptember közepi fagyok ... Túl őszies volt az egész, nem voltam én még arra felkészülve. Az előző években szeptember végén, október elején még a Balatonban pancsoltunk, most meg örültünk egy-egy szép napsütéses napnak...
Ezért nem értettem meg az október eleji nagy "Hello Október"-ezéseket mindenféle fórumokon... Hangot is adtam neki. Erre persze jött mindenki, hogy de hát a fények, a színek, a színesedő természet, az avarrugdosás ... Én meg szinte már szabadkoztam (pedig akkor is a nyarat akarom!), hogy persze-persze ezek szép dolgok tudnak lenni, nincs is baj velük, csak valaki garantálja nekem, hogy 1: meleg lesz és sok-sok napsütés, 2: október után rögtön május következik... :)

Na, jó ... a fele bejött!


  • Abádszalóki hosszú hétvége kellemes láblógatással (láblógatáskor az én lábam sose lóg), horgolgatással, nagy közös evésekkel a pingpong asztal körül, sétával a naplementében ... és egész nap nem kellet zoknit húzni (!)




  • Kiköltöztem a teraszra. Mint a gyíkok szívtam magamba a nap sugarait, és közben kézmelegítőt horgoltam ... virágosat ...




  • Egy jó kis barátnős estén a kék dolgaim is végre megérkeztek oda, ahova szántam elejétől fogva



  • Az ünnepen kibicajoztunk Gödre. Baráti látogatás, sült hal a parton és lófuttatás a Dunában... Egész nap pólóban és felhajtott bicajos nadrágban ... pedig már tök sötétben értünk haza.


Négy lábon és két keréken





  • Készülnek ám dolgok. Rékával bohóckodtunk fotóztunk:


A nyakmelegítő leírása itt,
a kézmelegítő leírása itt



  • Az idő csak nem akart romlani (hurrá), újra bicaj ... idén még nem is voltunk Szentendrén ... Azért itt megjegyezném, hogy ez az óra átállítás kegyetlen dolog.


Kedvenc zeneboltunknál

  • Október utolsó napján megint egésznapos teraszozás volt kicsi, szőrös és nagyon kedves szállóvendégünkkel, és sok-sok virággal. Köszi Molly-kutyi a kellemes sétákat!




Köszönöm Október ... ez szép volt!




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...