Selfie

"A tavalyi év szavának a selfie-t választották meg, vagyis azt a kifejezést, amit a – többnyire mobillal készített – önportrék leírására használnak."

No, hát akkor legalább a tavalyi évvel próbáljak már lépést tartani ...

Ezt a kendőmet/sálamat/stólámat készen még nem is mutattam - nem mintha most olyan sok látszana belőle - de már közreadtam a mintáját, és írtam róla itt és itt.

Nem sál, takaró ...

... lesz.

De, tényleg!

Régi tervem, hogy az ágyunk végébe csináljak egy, amolyan lábmelegítő takarót. Tehát nem lesz egy hatalmas darab (mondjuk a szélessége 180 cm, ami azért nem kevés), csak akkora, hogy az örökké fázós lábamat alá tudjam dugni.

A fonal már megvan ezer éve. És tényleg ezer éve! A feketét bő egy éve vettem meg, no de a fehér ... az az antik ... Az biztos, hogy a '80-as években vettem, de legjobb emlékeim szerint főiskolás koromban, ami '84 és '87 között volt ... Azóta minimum 5-ször költözött velem ide-oda, a régi stafírungos ládámban. No? Herakles a neve, fele gyapjú, fele akril és a Foki Fonalkikészítő Gyár terméke. 

A mennyiségével lehet, hogy bajban leszek, mert eredetileg nagyimintára gondoltam, ami lazább, de vesztemre kipróbáltam ezt a mintát is, és reménytelenül beleszerettem. Vastag, mégis puha ... szellős, mégsem lyukacsos ... Szóval ez lesz ... majd megoldom a fonalhiányt valahogy.

Na de miért sál? ... Csak mert most pont akkora...

A hétvégén koncerten voltunk ... gyalog, úgyhogy az Anyutól örökölt nagy bordó meleg kabátomat vettem fel. Akkora piros pont vagyok benne, mint egy max. pontszámos matekdolgozat. Ehhez nem lehet mindenféle színeket hozzárakni. Megakadt a szemem a kanapén, a készülő takarómon. EZ AZ! Már tekertem is a nyakam köré. Az elvarratlan szálak pont megfeleltek rojtnak. ... Hát így.

Még felvettem egyszer világosban is, hogy lefotózzuk, ... aztán most már nincs megállás, amíg bírom fonallal...


A minta rém egyszerű, de azért lefirkantottam, mert én például abszolút vizuális típus vagyok. Íme:

Ez a tél olyan, mintha ősz lenne...

... Az ősz viszont nem volt olyan ...

Úgyhogy most hordom az őszi kordkabátomat, az őszi virágos kendőmmel, amit ősszel nem hordtam, mert akkor a nyári holmikat igyekeztem még kihasználni ... Ilyen ez a világ ... Remélem a nyuszi nem a hótaposómba tojja megint a csokitojásokat ...

Erről a kendőről egyébként már írtam itt, itt meg itt, de egyben még sosem mutattam.
Hát így ...

Ui: Örök problémám, hogy a színek nem olyanok mint ... Ezen a monitoron, amin most nézem, meg pláne nem ... Meg még ez a szép őszi/téli/tavaszi napsütés is megtréfált... És eleve nem a kerítésen akartam fotózni, de nem akadt fotósom ... ... ... Szóval ... ez nem piros, és nem sárga ... hanem olyan igazi szép őszi avar színekből lévő finom puha merinó fonal ... de mindegy is ... úgysem ősz van ...

4 kis csomag ...

... még a karácsonyt érzi, és gazdáját várja...

De majd megmutatom, hogy mi csücsül benne...

2014

Az idei első bejegyzés...

A tavalyi utolsóban sem búcsúztam, üdvözöltem, kívántam mindenféle giccseset patetikusat / nagyra törőt / vicceset ... meg most sem ...

Igaz ami igaz, nem esik nehezemre hátam mögött hagyni a 2013-as évet. Nem történt nagy baj, de nem volt jó... (persze minden relatív...)

Voltak jó pillanatok ... akik fontosak, fontosak is maradtak ... és ez azért fontos ...

Ami pedig erre a lapra tartozik, az az, hogy a kézimunka oly sokszor kapcsolt ki, nyugtatott meg, okozott örömöt, megadta azt az érzést, hogy csak létrehozok valamit ... na.

Úgyhogy, csak úgy találomra minden hónapból választottam egyet... Íme... Nem nagy ügy ... 

Szaladjunk neki a következő évnek!

Csöngess be hozzánk jóbarát!

Szeretem ezt az időszakot ...
A karácsonyi nagy roham már lezajlott ... Azt is szeretem, mert együtt a család, 24-én nálunk, 25-én Apunál (idén 18-an) ... csak, hát az strapás ...
... Most meg a nyugalom ideje jött el végre ... a délben reggelizés (bejglit persze), pizsamás vacakolás  ... és a jóbaráti beszélgetések, morzsapartik ideje ...

Ez a horgolt karácsonyfácska a mi otthonunk ajtaján függ.

Egyedi ... én csináltam ... úgyhogy ha ezt látod, és beszélgetnél, csak:

... Csöngess be hozzánk jóbarát! ... (katt)


Bár az ünnep már elvonulóban, ha mégis nekiállnál, a mintát itt találod meg.

Feketén-fehéren

Valaki ellopta a napot!... Bő egy hete nem láttam ... Mindenki fáradt, mindenki ideges ...
Én is ...

Ici-pici természetes fény mellett, hópihéim egyszerűségébe merültem ... :

Én még mindig szeretem a karácsonyt ... csak egy kicsit köszöntsön már rám a hangulata!

Nyugtatóim receptjei itt, itt, itt meg itt.

Könnyű nekem ...

...,  mert van segítőm.

Ha időm és a fényviszonyok engedik, mutatom majd készen is, addig pedig a minták itt, itt, itt, itt meg itt.

Télben jártunk ...

... a hétvégén, Budapesttől mindössze másfél órányira, nyugalomban, boldogságban, nagy-nagy vidám ünneplésben.

Egy arc két oldala ... és közte 60 év ...

Isten éltessen sokáig, kedvesem!

Hópihe szezon ...

... újratöltve

Minták itt, itt, itt és itt. Bár az utolsó kicsit hibás, és én amúgy is némileg átdolgozok minden mintát ...
Lehet próbálkozni ...!