2012. július 17.

Újra a fedélzeten, akarom mondani itthon ...

..., merthogy esetemben az az igaz, hogy eddig voltam a fedélzeten, most pedig ülök az irodában újra, és próbálok visszazökkenni a régi kerékvágásba. (most nézem, a "visszazökkenni" szóban 3 különböző hosszú mássalhangzó van, érdekes)


 
"Te hány dolgot kaptál?" kérdezte egy 8 év körüli, egy 10 év körülitől a mögöttünk álló népes, sokgyerekes társaságból, hazafelé a becsekkolásnál. A korfui reptér kb. olyan mint egy vidéki pályaudvar, a "görögös" ügyvitel azonban bőven adott időt arra, a csomagok ide-oda tologatása mellett, hogy elgondolkozzam én is ezen a kérdésen.


Hány dolgot is kaptam?
A tenger kékjét, morajlását, végtelen nyugalmát. Ez már rögtön három, ugye? A pihenést, jó társaságot, nagy nevetéseket. Időt mélázásra, nézelődésre, gondolkodásra, és arra, hogy ha elálmosodom rögtön alhassak is, amennyit akarok. No, jó eközben kaptam jónéhány szunyogcsípést is. Kaptam 6 nagyobbacska és számtalan picuri szigetet. (Lett kedvenc is persze.) Tünemény kisvárosokat, tavernákkal, kávézókkal, pékségekkel, görögös rendetlenséggel, és mosolygós, kedves görögökkel. (Válság van, ugye?) Nagy úszásokat, kellemes sétákat. Hatalmas sziklafalakat, ami alatt annyira hangyányinak érzi magát az ember, kisebb-nagyobb tengeröblöket (sehol egy lélek), és még néhány barlangot is. Tengerből felkelő teliholdat, és tengerbe lebukó napkorongot. Hófehér kavicsokat, egyet haza is hoztam, azzal vannak még terveim. Megkaptam 4 kíváncsiskodó delfincsapat, 1 ki-ki ugráló kardhal, 2 lustán pancsoló fóka, és 1 a főutcán ide-oda totyogó libacsapat látványát. Elég sok kabóca prüntyögését. Dúsan virágzó bugenviliákat és leandereket, ősöreg olajfákat. Kaptam 1 csésze kávét amint kinyitottam (félig) a szemem. Kaptam bőséges reggeliket, nagyon finom estebédeket, és még közben is ezt-azt, nehogy éhenhaljunk. (Köszi Edu!) Ennek megfelelően egy kis súlyfelesleget is kaptam.
És persze kaptam lehetőséget arra is, hogy horgolgassak, a "Zsuzsi, Zsuzsi, mást kellene neked inkább csinálni ..." érzése nélkül. De erről majd még bővebben.
És a leglényegesebb, hogy kaptam 1 Embert, akivel mindezt megélhettem ... Igaz, annak már 10 éve.

Szóval kiskomám, te 8 év körüli! Végül nem hallottam, hogy te hány dolgot kaptál, el is vesztem a számolásban, de ÉN NYERTEM!


Igen ... horgolok


3 megjegyzés:

  1. Biztos vagyok benne, hogy te nyertél! Megint egy tartalmas szuper pihenésen vagytok túl. Jó lett volna, a leírtak alapján pláne ezt érzem!

    VálaszTörlés
  2. Óóóó, én is biztos vagyok benne! Mondtam én, hogy nem jól döntött, aki nem jött.

    OK, Andikám, tudom, hogy nem örültél Te sem a döntésnek ... De, lesz még! Jegyezdd fel az ajtófélfára! Számolok veled! :)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon klassz lehetett! Jó lett volna! De ez nem döntés kérdése volt..., finanszírozási gondoknak hívnám. Jó volt nézegetni a képeidet!:)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...