2013. március 17.

Ünnep ...

Úgy terveztem, hogy írok egy posztot március 15-ről, ezzel a képpel:


Gondoltam elmélkedek egy kicsit arról, hogy mi még kokárdára szocializálódtunk, és hogy milyen zavarba ejtő volt (szerintem mindenkinek) amikor bő 10 éve át akarták értelmezni egy olyan jelképnek a jelentését, ami 150 évig teljesen egyértelmű volt minden magyar embernek, vallástól és pártállástól függetlenül. De most már visszatalált az ünnep eredeti üzenetébe, legfeljebb azon folyik a vita, hogy kívül a zöld, vagy belül. De, valahogy fehér ember nem felejt, és én azóta inkább virágot hordok a hajtókámon. Ilyet.

Aztán az ünnep behavazódott, amiről megint csak lehetne elmélkedni, sokat...
És bizony én sem szereltem át a kokárdát a télikabátomra, amikor 15-én délután elindultunk a fogorvosi ügyeletre, hogy megszabadítsanak a begyulladt bölcsességfogamtól (csütörtökön délután durrant be ... mikor máskor) ...

... de, az azért vicces volt, hogy pont leparkoltunk az ügyelet előtt, amikor érkezett az SMS. Mondtam is a kedvesemnek, hogy azt mondja a belügyminiszter, hogy ne hagyjam el a kocsit, de ő meg azt mondta, hogy ne szórakozzam még ilyenkor is ...
... úgyhogy egynegyeddel kevésbé vagyok már bölcs ...
... no, megyek is, eszem egy kis ünnepi pépeset ... jövőre majd jobb lesz...

4 megjegyzés:

  1. De azt is írta, ülj át egy másikba esetleg. :)) Ezek szerint maradtál a fogad meg ment! Remélem már jól vagy és a mosolyod a régi!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hááát ... a mosolyom még nem őszinte ...

      Törlés
  2. Tetszik az elmélkedésed :)
    A kokárda virágod nagyon ötletes. Remélem már rendben van a fogad helye

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, pedig még annyi gondolat kevergett a fejemben, csak nem volt energiám leírni. Ez a fog-dolog jobban levett a lábamról, mint gondoltam, de azért már alakul. Köszönöm.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...